Kistelek városának neve már 1420.-ba megemlítődik, de a település igazából a török vész elmúltával kell életre.
Kiskunfélegyháza és Szeged között a misztikus jelentőségel bíró 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központjában lévő körforgalomtól.
(északi szélesség. 46.473° keleti hosszúság. 19.980°)
Ma már 7318 fő lakosa van.

A törökök kiűzése után Kis-Telek-i pusztára kitelepítettek 100 családot a leszármazottjaik nagyrészt ma is itt élnek.
Két geopolitikai és talaj adottságú terület határolja, ami egyedivé teszi a bírtokviszonyokat és a termesztési körülményeket is. Kelet felől Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző, ami a nagybírtokos uradalmaknak engedett teret, míg Csengele és Balástya felől homokot találhatunk, amikben a tanyasi életforma és a kisebb parcellák a dominánsak, ez köszönhető annak is, hogy az 50'-es években elkerűlte az erőszakos téeszesítés.
De található itt-ott szikes legelő, kilúgozott édesvízi mészköves terület. A Fehér-tó maradványai közül is fellelhetünk párat (Bíbic-tó, (Nagy-szék, Müller-szék), melyek jelentős madárvilágot rejtenek, az ornitológusok is egész évben ellátogatnak ide, hisz a gólyatöcs például az európai viszonylatban is ritka költő helye is itt van , vagy az ide látogató hattyúknak..
Az erőteljes növénytermesztés miatt alig maradt ősnövényzet, de az időközben elszóródótt un. olajfák magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. .

A középkorban csak Szer-nek hívott Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét család épültete állt.
A szőlőtermesztéssel hasznosították, egészen az 1870-80-as évekig, mígnem egy filoxéra járvány tönkrette.
1970-től nagyközségi ranggal bír, 1984-ben városi jogú nagyközség lett,majd 1989. március 1-jétől város.
A kőrnyék – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Az elmúl húsz évben országszerte ritkaszámba menő összefogással teljesen felújították a központot.
-a
Szent István római katolikus templomot, melyet 1825 – 1831 között klasszicista stílusban építettek.

A templom környékén az

-I. világháborús emlékművet, – katonaszobor: 1929 óta A templom mellett található.

-II. világháborús emlékművet, amely 1991 óta ál a főtéren
és a Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
.
A város középületeit Geotermikus erőmű látja el mely a földmélyéről feltörő termálvizet használja.
A város büszkesége még a Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u 18, Hunyadi u 4, Jókai u 15 és 52, Kisteleki Ede u 32, Molnár János u 9, Petőfi u 15, Rákóczi u 14, Víg u 25, Zrínyi u 17 és 33/b.(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kistelek ) ,a Szent István díszkút, a 2004.-ben átadott Rendezvényház, mely magába foglalja a nemcsak sport hanem a város kutúrális eseményeinek helyt adó Spotcsarnokot, és a 34-38°C-os termálfűrdőt, mellyel izületi,mozgásszervi és nőgyógyászati betegségeket kezelnek.
Közvetlen mellette épült fel a Aqua szálló.
Elmúlt években kialakult az egynapos sebészet és az eddig több épületben szétszórtan működő orvosi rendelőt is komoly összegel támogatva építették át.
Van nyugdíjas-park, Fecske-házak és a helyi vállalkozók által is támogatott szociális-gyermekvédelmi hálozat.
A közhivatalok mellett a kábelgyár és a TÉSZ a legnagyobb munkáltatók, és rengetegen járnak Szegedre is.Emelett nagy hagyománya van a mezőgazdasági termelésnek, zeller és paprika mellett szinte mindent temelnek.



A helyi legendák egyike, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és bandája révén.